Megérkezett Tüskevárra az első gólya; a kocsik alatt elkezdtek visítani a macskák; s a naposabb déli órákban, már szemmel láthatóan rügyeznek a pólók. Ez a sok összetevő mind-mind arra hajaz, hogy tavaszodik. S ha nem is tudatosan, de a Békés Megyei Jókai Színház új hónap/új darabja, mintha meghúzná a vészharangot: emberek, keljetek ki az ágyból! Legalábbis ami a fásultságot illeti, mert a könnyed, pikáns friss színmű, a Trenk, avagy a vad báró hadat üzen az apátiának. A március a horvát kultúra jegyében zajlik a teátrum életében.

„Horvát hónap, horvát szerző, balkáni zene, déli indulatok, temperamentum és érzelemvilág jellemzi nemzetközi évadunk hatodik bemutatóját. Egy könnyed produkció sok pikáns jelenettel, akár a 16-os kört is kirakhatnánk a színpad fölé" - közölte hírportálunkkal Fekete Péter, a színház igazgatója.

A Trenk, avagy a vad báró című darab, egy kis ország a nagy birodalomhoz való viszonyának az identitástudat kérdését boncolgatja: avagy van-e helyünk Európában? (Ezt akár vizsgálhatjuk horvát, de magyar szemszögből is a Monarchia felé.) De talán ez mind mellékes, mivel a cselekmény főként Trenk, a horvát bán (Pindroch Csaba) és Mária Terézia (Kara Tünde) kalandos történetére épül.

Frázis, azonban tény: két dolog mozgatja a világot: nő és a hatalom. De mi van, amikor kettő az egyben eksönről van szó? Bizonyára kiderül. És az is, hogy Mária Terézia nem ismer lehetetlent: akár a Balatont is elcserélné az Adriáért. (Hol voltak még akkor a nem-nem-sohák?) S a mű végére arra a kérdésre is megkapjuk a választ, hogy Trenk, a pandur ezred feje, miért kétfejű a nyitóképben.

A Jókai színház ismét élőzenés produkcióval, látványos díszlettel, színes jelmez kavalkáddal, pikáns jelenetekkel és parádés szereposztással várja a színházbarátokat.